Úristen, de boldog vagyok! Fantasztikus barátaim vannak. Meginvitáltam minden ismerősömet egy partira Finnországban. Kicsit nehéz volt összeegyeztetni úgy, hogy én Los Angelesben mindig fél nappal mögöttük jártam, nem is tudtam hova mennek manapság a nagy társaságok szórakozni, plusz még ugye utaznom is kellett. Túlságosan rástresszeltem. Izgultam, hogy fog alakulni, rémálmaim voltak, hogy senkinek sem fog ízleni a kaja, vagy nem jönnek el. De végül az est abszolút tökéletesre sikerült. Megpróbálom átadni, milyen hangulat uralkodott..yay!!

A folytatásért, képekért kattintsatok a Bővebben-re!

Először is a barátaim segítettek az adminisztrációban. Amíg távol voltam, nyílt egy új hely Helsinkiben, a Namu, én pedig megbízom az ízlésükben. De jól tettem, hogy így határoztam! Az egész társaságunknak különböző ázsiai ételeket szolgáltak fel, majd belehaltunk a sok finomságba, nem emlékszem mikor kóstoltam ennyi isteni ízt. Tetszett, hogy közben mesélték éppen mit eszünk, pl. lótuszgyökeret és hasonlók. Lenyűgözött, olyan volt, mintha nem is Finnországban lettünk volna.

Ami ennél is csodásabb volt, amint az estének vége lett, a hely átalakult éjszakai klubbá. Az atmoszféra teljesen megváltozott, pedig csak pár méterrel mentünk odébb, a vacsoraasztaltól a tánctér széléig. Éjfélre megtelt teljesen a bár, jó zenék szóltak, mi pedig az előre foglalt asztalunknál ültünk. Nem kellett elszakadnunk egymástól akkor sem, ha valakinek táncolni akadt kedve, és ez volt számomra a legfontosabb, hogy mindenkit együtt láthassak. Imádtam, hogy velük tölthettem az estét, és eközben még nagyot partiztunk is!

Minden félelmem hiábavaló volt. Életem legkülönbözőbb korszakaiból megismert barátaim közt ültem, percenként könnybe lábadt a szemem, mikor mesélték mennyire hiányoztam nekik, hah!

És a kiszolgálás!! Nekem csak a társaságommal kellett foglalkoznom, ők minden apró cseprő dolgot elintéztek nekünk. A menedzser megtalálta egyikünk elveszett kézitáskáját a dívány mögött, a pincér az asztalhoz hozta az italunk, mi meg csak buliztunk, hah!! Mókás volt találkozni Finnország legismertebb vendéglátósával, a Namu tulajdonosával, Sedu Koskinennel. Nevettünk a jópofa egybeesésen, hogy S. Koskinen a tulajdonosa a helynek, de vajon melyik, hahah!!!

Köszönöm mindannyiuknak, egytől egyik imádom őket! És köszi a Namu munkatársainak. Mára egy kicsit megnyugodtam, a nagy várakozás és izgalom után minden szuperül alakult. Még a hó hiánya is elviselhető, mivel világos van napközben is. Yay!

Tweet